Január hónap vízipacija (2. rész)

Megint egy csoda történt velem, hiszen ismét hozzám került egy másik víziló imádó gyűjteménye.

Nagyon köszönöm! :)

Kedvenc víziló begyűjtő honlapomon, a Vaterán keresgéltem újabb drágaságok után, amikor szemet szúrt egy 8 plüssből álló ajánlat. Néha előfordul, hogy több terméket árulnak egyben, de itt a megnevezésben szerepelt a "gyűjtemény" szó, és a leírásban kiemelték, hogy csak egyben válnak meg a plüssöktől. Ez még jobban felkeltette az érdeklődésemet. Kíváncsiságból megnéztem az eladó többi termékét, és hatalmasat dobbant a szívem amikor megláttam egy másik gyűjteményt, ami 38 vízilóból állt. Azonnal tudtam, hogy ezt a lehetőséget nem szabad elszalasztanom, de azért megerősítést is kértem, hogy valóban így van. :D

A 46 darabos plüss víziló gyűjtemény.

Az átvétel előtti e-mail váltások során kiderült, hogy hatalmas szerencsémre a vásárlás másnapján már le is tudjuk bonyolítani a találkozót. Valamint egy műanyag víziló megvétele is fel lett ajánlva, ha már ennyire imádom őket. Természetesen nem tudtam "nem"-et mondani. :)

A találkozó napján már teljesen be voltam zsongva, mint egy óvodás. :D Szerencsére közelbe kellett menni és még az időközben leesett hó sem akadályozta az utunkat. Az eladó nagyon szimpatikus volt, és ő is gyűjtő, csak más területen. Elmondta - amit már a korábbi e-mailekben is megemlített -, hogy a felesége gyűjtötte össze a vízilovakat, de sajnos helyhiányuk van, ezért kell megválni tőlük. El sem tudom képzelni, hogy mit tennék ilyen helyzetben. Borzasztó lehet megválni egy gyűjteménytől, hiszen az ember azért dolgozott vele/érte, mert sokat jelent neki. Nem irigylem a feleségét, de nagyon hálás vagyok, hogy egyben vált meg tőlük, és így most már én lehetek a pótmamájuk. :) Az eladó elmondta, örülnek neki, hogy jó helyre kerülnek a vízilovak, és ennek én is örülök. Meglepetésként ért, hogy ajándékba is kaptam néhány darabot, amiket nem győzök megköszönni.

Elképzelhető, hogy a gyűjtemény további darabja(i) is hozzám kerül(nek) - több helyszínen voltak elszállásolva -, akkor természetesen újabb blogbejegyzésben hírt adok róla.

Nagyon köszönöm Aladár Lászlónak és főleg feleségének (sajnos nem tudom a nevét), hogy örökbe fogadhattam ezeket a drágákat! Ígérem, hogy nagyon jó helyük lesz az itteni víziló családban! :)

Most pedig bemutatom az új kedvenceimet.